Tovább
Feliratkozás hírlevélre

Bankunió

Áttekintés

A bankunió uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer

Egységes felügyeleti mechanizmus

Az EU nemzetek feletti bankfelügyeleti szerve, célja az európai pénzügyi ágazat megbízhatóságának biztosítása

Egységes szanálási mechanizmus

Az egységes szanálási mechanizmus az életképtelen pénzügyi intézmények szanálására szolgáló uniós szintű rendszer

Egységes szabálykönyv: tőkekövetelmények

Megállapítja a tőkekövetelményeket, védelmet biztosít a betéteseknek, valamint szabályozza a csődhelyzetek megelőzését és a csődbe került bankok kezelését

A bankunió szabályainak módosítása

A bankunió szabályainak módosítására irányuló javaslatok: a Tanácsban folyó munka áttekintése

A bankunióval kapcsolatos további teendők – kockázatcsökkentés és betétvédelem

Javaslatok a bankunióbeli kockázatok csökkentését célzó további intézkedésekre, valamint az európai betétbiztosítási rendszer létrehozására vonatkozóan

A bankunió az egész Unióra érvényes szabályok alapján működő, uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer.

Célja, hogy az euróövezet, illetve az egész EU bankszektora biztonságos és megbízható legyen, továbbá hogy az életképtelen bankok szanálására az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül és a reálgazdaságra nézve minimális következményekkel kerüljön sor.

A bankuniónak tagja minden euróövezeti ország, továbbá a részvétel mellett döntő uniós tagállamok.

Minden ország, amelyik bevezeti az eurót, a jövőben automatikusan tagja lesz a bankuniónak. Az euróövezeten kívüli országok egy szoros együttműködési megállapodás megkötésével csatlakozhatnak.

Főbb célkitűzések

A bankunió célja, hogy

  • biztosítsa a bankok stabilitását és az esetleges jövőbeli pénzügyi válságokkal szembeni ellenálló képességét
  • elejét vegye annak, hogy a csődközeli helyzetbe került bankok megmentése az adófizetők pénzéből történjen
  • a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályok harmonizálásával csökkentse a piaci fragmentáltságot
  • megerősítse a pénzügyi stabilitást mind az euróövezetben, mind az EU egészében

A bankunió struktúrája

A bankunió 3 fő építőelemből tevődik össze:

  1. Az egységes szabálykönyv
  2. Az egységes felügyeleti mechanizmus
  3. Az egységes szanálási mechanizmus
Az egységes szabálykönyv az EU összes pénzügyi intézményére, köztük körülbelül 8 300 bankra vonatkozik.
Az egységes szabálykönyv az EU összes pénzügyi intézményére, köztük körülbelül 8 300 bankra vonatkozik.
© Fotolia.com

Az egységes szabálykönyv

Az egységes szabálykönyv a bankunióra, illetve általánosságban az uniós pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozás gerincét képezi. Olyan jogszabályokból áll, amelyeket az EU-ban minden pénzügyi intézményre és minden pénzügyi termékre alkalmazni kell.

E szabályok között szerepelnek konkrétan a bankokra vonatkozó tőkekövetelmények, a továbbfejlesztett betétbiztosítási rendszerek és a csődközeli helyzetbe került bankok kezelésére vonatkozó szabályok.

Az egységes szabálykönyvre azért van szükség, mert ezáltal valamennyi uniós országban ugyanazok az előírások vonatkoznak a bankokra, így kivédhető a belső piac torzulása és biztosítható a pénzügyi stabilitás az EU egészében.

Az egységes felügyeleti mechanizmus legfontosabb szerve, az Európai Központi Bank tájékoztatója az egységes felügyeleti mechanizmusról

Az egységes felügyeleti mechanizmus

Az egységes felügyeleti mechanizmus az EU nemzetek feletti bankfelügyeleti rendszere, amelynek keretében a pénzügyi intézmények felügyelete – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal szoros együttműködésben – az Európai Központi Bank feladata.

A mechanizmus fő célja az európai pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres és alapos vizsgálatával. A vizsgálatokat olyan szabályok alapján hajtják végre, amelyek valamennyi uniós országra egyformán érvényesek.

2 perces kisfilm az egységes szanálási mechanizmus legfőbb elemeiről

Az egységes szanálási mechanizmus

Az egységes szanálási mechanizmus az életképtelen pénzügyi intézmények hatékony és eredményes szanálására szolgáló rendszer. A mechanizmus a központi szanálási hatóságból (az Egységes Szanálási Testületből) és az Egységes Szanálási Alapból áll. Az Alapot teljes egészében az európai bankszektor finanszírozza, és bankcsődök esetén vehető igénybe.

A bankunióval kapcsolatos további teendők – kockázatcsökkentés és betétvédelem

A Tanácsban a bankunió megerősítése céljából jelenleg további kockázatcsökkentési és kockázatmegosztási intézkedések kidolgozása van folyamatban. A javasolt intézkedések közé tartoznak az alábbiak: a bankokra vonatkozó további tőkekövetelmények, a bankunióra vonatkozó uniós jogszabályok tagállamok közötti eltérő alkalmazásának csökkentésére irányuló intézkedések, valamint egy európai betétbiztosítási rendszer létrehozása.

A bankunió szabályainak módosításai

A Tanács 2016. decemberében kezdte meg a bankunió meglévő szabályainak módosítására irányuló javaslatcsomag tárgyalását. Ennek fő célkitűzése a bankok stressztűrő képességének további megerősítése és a pénzügyi stabilitás fokozása az EU-ban, valamint a bankunió EU-s szabályainak összehangolása több nemzetközi – mindenekelőtt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság keretében, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács által elfogadott – normával.

Miért van szükség bankunióra?

A közelmúltbeli pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy az EU-ban – elsősorban az euróövezetben – javítani kell a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozást és felügyeletet.

Az euróövezeti válság és az eltérő tagállami válságintézkedések nyomán világossá vált a bankok és a nemzeti kormányok kölcsönös egymásra utaltsága. Ezenkívül az eltérő tagállami megoldások következtében a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca fragmentálttá vált, ez pedig a reálgazdaságba irányuló hitelezésben idézett elő fennakadásokat.

Az EU vezetői ezért megállapodtak arról, hogy tovább kell erősíteni a gazdasági és monetáris uniót (GMU), ennek részeként pedig létre kell hozni egy integrált pénzügyi keretrendszert, amelyet később bankuniónak neveztek el.