Tovább
Feliratkozás hírlevélre
A mai bonyolult geopolitikai helyzetben megerősítjük az uniós együttműködést a külső biztonság és védelem terén.

Az EU megerősíti az együttműködést a biztonság és a védelem területén

A 2016. szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozón az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy ismét napirendre tűzik az európai külső biztonság és védelem kérdését, és megerősítik az uniós együttműködést ezen a területen.

E vállalás teljesítése érdekében az uniós vezetők 2016 decemberében következtetéseket fogadtak el, amelyekben:

  • jóváhagyták a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet
  • üdvözölték az Európai Bizottság által javasolt európai védelmi cselekvési tervet
  • mielőbbi intézkedéseket sürgettek az EU és a NATO közötti együttműködés erősítése céljából

Időrend

2017.12.5.
EU–NATO együttműködés: új javaslatcsomag
2017.11.13.
Első lépés a PESCO létrehozásához
2017.10.19.
Az Európai Tanács folytatja a PESCO-ról szóló megbeszéléseket
2017.6.22.
Az Európai Tanács állandó strukturált együttműködés elindítását szorgalmazta
2017.6.19.
A Tanács üdvözli az EU és a NATO közötti együttműködés terén elért eredményeket
A teljes idővonal megtekintése

Konkrét intézkedések a biztonság és a védelem területén folytatott együttműködés erősítésére

Az Európai Tanács 2016 decemberében jóváhagyta a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv meghatározza az uniós biztonság- és védelempolitika jövőbeli alakításának lépéseit.

Az EU globális stratégiájára építve a végrehajtási terv középpontjában az alábbi három stratégiai prioritás áll:

  • válaszadás a külső konfliktusokra és válságokra
  • a partnerek kapacitásainak kiépítése
  • az EU és az uniós polgárok védelme

Az e célok megvalósítására irányuló konkrét intézkedések az alábbiakra terjednek ki:

  • koordinált éves védelmi szemle (CARD) bevezetése a tagállamok közötti védelmi együttműködés szorosabbra fűzése érdekében
  • állandó strukturált együttműködés (PESCO) kialakítása a védelmi együttműködés erősítése érdekében azon tagállamok között, amelyek készek előbbre lépni ezen együttműködésben
  • Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) létrehozása a válságkezelési struktúrák javítása céljából
  • az EU gyorsreagálási eszközeinek – köztük az uniós harccsoportoknak és a polgári képességeknek – a megerősítése

1. Koordinált éves védelmi szemle

A koordinált éves védelmi szemlék (CARD) révén uniós szinten áttekinthetőbbé válnának a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a kutatási tevékenységek.

A szemlék nagyobb átláthatóságot és politikai ismertséget biztosítanának az európai szinten rendelkezésre álló védelmi képességek tekintetében. Többek között az alábbi előnyökkel járnak:

  • a hiányosságok pontosabb feltérképezése
  • szorosabb védelmi együttműködés
  • megfelelőbb és összehangoltabb megközelítés a védelmi kiadások tervezése terén

2. Állandó strukturált együttműködés kialakítása

A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi, hogy a tagállamok egy adott csoportja állandó strukturált együttműködés (PESCO) kialakításával szorosabbra fűzze a védelmi ügyekben folytatott együttműködését.

Az uniós vezetők 2017. június 22-én megállapodtak arról, hogy állandó strukturált együttműködést indítanak az európai biztonság és védelem erősítése érdekében. A tagállamok az együttműködés megkezdése érdekében létrehozzák a követelmények és kötelezettségvállalások közös jegyzékét a konkrét képességfejlesztési projektekkel együtt.

2017. november 13-án a Tanács ülésének alkalmával 23 tagállam aláírta azt az értesítést, amely a PESCO létrehozásának első lépését jelenti.

3. A válságkezelési struktúrák javítása

A Tanács 2017. június 8-án megállapodott arról, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén belül létrehoznak egy Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot (MPCC).

A szolgálat segítségével az Unió gyorsabban, hatékonyabban és koherensebb módon reagálhat majd.

Stratégiai szinten a szolgálat felel a nem végrehajtási jellegű katonai KBVP-missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért.

4. Megerősített uniós gyorsreagálási eszközök

Az uniós harccsoportok jelentik azon eszközök egyikét, amelyekkel az EU gyorsan reagálhat a válságokra és a konfliktusokra. Ezek a harccsoportok a helyszínen gyorsan bevethető haderők.

A harccsoportokat 2005-ben hozták létre, bevetésükre azonban politikai, technikai és pénzügyi akadályok miatt eddig még nem került sor.

A EU gyorsreagálási képességeinek megerősítése érdekében az uniós vezetők 2017. június 22-én megállapodtak arról, hogy közös költségként viselik a harccsoportok bevetésének költségeit. A harccsoportok finanszírozását uniós szinten állandó jelleggel az Athéné mechanizmuson keresztül kerül kezelik majd.

A EU emellett a polgári képességek fejlesztésén és a polgári válságkezelés reakcióképességének javításán is munkálkodik, és ezen belül vizsgálja egy központi reagálási kapacitás létrehozásának lehetőségét.

EU–NATO együttműködés

Infografika – EU–NATO együttes nyilatkozat: végrehajtás

EU–NATO együttes nyilatkozat: infografika A teljes infografika megjelenítése

Az EU és a NATO 2016. július 8-án együttes nyilatkozatot írt alá együttműködésüknek az alábbi hét stratégiai területen való szorosabbra fűzéséről:

  • hibrid fenyegetések
  • a tengerpolitikai kérdésekre is kiterjedő operatív együttműködés
  • kiberbiztonság
  • védelmi képességek
  • ipar és kutatás
  • összehangolt gyakorlatok
  • kapacitásépítés

Ezt követően 2016. december 6-án a Tanács jóváhagyott 42 közös javaslatot, amelyekhez a NATO is jóváhagyását adta.

A Tanács 2017. december 5-én konkrét intézkedésekre irányuló új javaslatokat hagyott jóvá olyan területekre vonatkozóan, mint például:

  • a terrorizmus elleni küzdelem
  • a nők helyzete
  • béke és biztonság
  • katonai mobilitás

Európai védelmi cselekvési terv

Az EU tagállamai 2015-ben 203 milliárd eurót fordítottak a védelemre, és ezzel az Egyesült Államok után a tagállamok rendelkeznek a világon a második legnagyobb katonai költségvetéssel.

A védelemre fordítható költségvetési források felhasználása azonban az alábbi okokból gyakran nem hatékony:

  • az európai védelmi piac széttagoltsága
  • költséges átfedések a katonai képességek között
  • nem kellő mértékű iparági együttműködés és az interoperabilitás hiánya

E problémák kezelése érdekében az Európai Bizottság 2016. november 30-án közzétette az európai védelmi cselekvési tervet. A cselekvési terv céljai a következők:

  • a védelmi kiadások költséghatékonyságának növelése
  • szorosabb védelmi együttműködés
  • szilárdabb ipari bázis kiépítése

A terv három kulcsfontosságú intézkedést tartalmaz:

  • az Európai Védelmi Alap létrehozása
  • a védelmi iparba irányuló beruházások ösztönzése
  • az egységes védelmi piac megerősítése

Az Európai Tanács 2017. június 22-én üdvözölte az Európai Védelmi Alapról szóló bizottsági közleményt. A vezetők mielőbbi megállapodást sürgettek az európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló javaslatról is.