Bevezetés
A polgárok Európájának megteremtése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben
A tamperei és a hágai program eredményeire építve mára jelentős haladást sikerült elérni ezen a területen. Mindazonáltal Európa előtt áll még néhány olyan kihívás, amelyre átfogó megközelítéssel kell megoldást találni. E célból fogadta el az Európai Tanács a 2010–2014-es időszakra a stockholmi program elnevezésű új, többéves programot.
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően megnőtt az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe. A polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az EUSz. 11. cikkének megfelelően nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy az Unió fellépésének valamennyi területéről véleményt nyilváníthassanak és nézeteiket nyilvánosan megvitathassák. Ez megerősíti az Unió nyitott és demokratikus jellegét, ami az uniós polgárok javát szolgálja.
A tagállamok legalább egynegyede közösen kezdeményezést nyújthat be az igazgatási együttműködés, illetve a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés terén.
A nemzeti parlamentek nagyobb szerephez jutnak a jogalkotási folyamatban.
Az elkövetkező évek prioritása az állampolgárok érdekeinek és szükségleteinek az előtérbe helyezése lesz.
■ A jogalkotási folyamat
A Szerződés mind az uniós intézmények, mind a tagállamok számára megkönnyíti a stockholmi programban felvázolt célok elérésének folyamatát. A Bizottságnak a jogalkotási javaslatok kidolgozásában betöltött szerepköre kiszélesedik. Ugyanakkor a tagállamok legalább egynegyede együttesen kezdeményezést nyújthat be az igazgatási együttműködés, illetve büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés területére vonatkozóan. A jogalkotási folyamatot javítja, hogy a Szerződés a legtöbb területen a rendes jogalkotási eljárást teszi alkalmazandóvá, ami az Európai Parlamentnek teljes körű részvételi lehetőséget biztosít.
A nemzeti parlamentek nagyobb szerephez jutnak a jogalkotási folyamatban. A Szerződés a Bíróság szerepét is megnövelte: ennek köszönhetően Európa még inkább képes lesz az e területre vonatkozóan elfogadott politikák maradéktalan végrehajtására és az elfogadott jogi eszközök egységes értelmezésére.
■ A stockholmi program prioritásai
Az elkövetkező években az állampolgárok érdekeinek és szükségleteinek a figyelembevétele áll majd a középpontban. A kihívást az jelenti, hogy az alapvető jogok és szabadságok, valamint a személyes integritás tiszteletben tartásának biztosítása mellett egyidejűleg garantálni kell a biztonságot Európában.
Az Unió fő prioritásai az elkövetkező években az alábbiak lesznek:
1. A polgárság és az alapvető jogok előmozdítása
2. A jog és a jogérvényesülés Európája
3. Védelmet nyújtó Európa
4. Európa elérhetősége a globalizált világban
5. A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben
6. Európa szerepe a globalizált világban – a külső dimenzió
Bel- és igazságügyi közösségi vívmányok